PLC, PAC, IPC – a külföldi elnevezések útvesztőjében nyújtunk némi eligazítást ebben a cikkben. Betekintést adunk a programozható logikai vezérlők világába és megmutatjuk legfőbb felhasználási területeit: gyorstalpaló a PLC programozásról, amit akkor is érteni fogsz, ha még sosem hallottál róla.

A PLC programozás fogalma

Egy angol rövidítésről van szó (PLC: programmable logic controller), amely magyarul programozható logikai vezérlőnek, vagy programozható logikai egységnek fordítható. Megjelenésük a 60-as évek végére datálható, melyben nagy szerepe volt az amerikai General Motors egyik pályázati projektjének.

A PLC programozását, irányítását hívjuk PLC programozásnak, a témára pedig külön OKJ képzés is létezik, illetve oktatják műszaki főiskolákon és egyetemeken.

Kezdjük a PLC vezérlővel

Hogy jobban megértsük a PLC programozást, a PLC vezérlőket kell szemügyre vennünk: gondolj egy ipari számítógépre – ehhez áll a legközelebb – strapabíró, ellenálló házba szerelve, hogy alkalmas legyen a gyártásban való használatra.

Így például működik gyártósorok, robotizált gyártóegységek mellett, vagy bármilyen hasonló ipari környezetben, ahol a magas megbízhatóság, kézenfekvő programozás és a hibaellenőrzés fontos szempont.

A PLC kulcsa: a programozhatóság

A programozható logikai egységek legfőképp automatizált gyártósorokat támogatnak. Lényeges megkülönböztető jegyük a rugalmasság – ezzel az eszközzel jóval könnyebben megvalósítható, hogy a gyártósor rövid időn belül átálljon egy másik termék gyártására.

Ehhez a PLC elődjét, a relés vezérlést már nem lehetne alkalmazni, ugyanis az egyszer összeépített logika azokban az eszközökben már jóval nehezebben módosítható. A PLC viszont programozható, így lehetőség van bármikor módosítani, átprogramozni a készülékben tárolt logikai kapcsolatokat. Az eszköz megjelenése nagyot lendített az automatizálási iparban, flexibilitásának hála.

Hasonló, de nem PLC: a PAC és az ILC

Ha a programozható logikai vezérlők érdekel, akkor biztosan hallottál már a PAC és ILC kifejezésekről is. Ezek hasonló készülékek, de nem összekeverendők a klasszikus PLC-vel.

A PAC – programmable automation controller – valahol a PLC és hagyományos PC között helyezkedik el, egyesíti a modern PLC-k funkcionalitását a PC-k teljesítményével. Általában moduláris felépítésűek és nyitott architektúrával rendelkeznek, ellentétben a PLC vezérlőkkel.

Az IPC pedig valójában egy PC, de ipari kivitelben (industrial PC rövidítése). Kialakításuk bírja az extrém igénybevételt, mint pl. a nedves, poros környezet, hideg / meleg és páratartalom változások. Mivel a hagyományos PC-k nem nyújtanak tökéletesen valós idejű teljesítményt, ahhoz hogy az ipari számítógépeket például koordinált precíziós mozgatáshoz használják, egyedi operációs rendszerre is szükség van. Ezért az IPC-ben gyakran alkalmaznak egyidejűleg klasszikus operációs rendszert (pl. Windows-t) és úgynevezett valósidejű operációs rendszert (ROTS – real-time operating system).

A PLC programozáshoz használatos programnyelvek

E készülékeket specializált programnyelvekkel lehet megtanítani az elvárt működésre. Így ellentétben a számítástechnikában jól ismert C, C++, Java, .NET és egyéb programnyelvekkel, a PLC-k más utasításrendszerben működtethetők.

Az IEC 61131-3 szabványnak megfelelő célnyelvekről van szó, amelyek két fő kategóriába sorolhatók:

• szöveges rendszerű és
• grafikus rendszerű nyelvek

A szabvány két szöveges nyelvet definiál: a strukturált programnyelvet (ST) és az utaslistás programnyelvet (IL), míg a PLC grafikus rendszerű progamozására a létradiagram (LD), funkcióblokk (FB) és sorrendi folyamatábra (SFC) elnevezésű nyelvek használatosak.

Érdekel a PLC programozás?

Akár most azonnal elkezdheted fejleszteni magad, ha ilyen területen szeretnél dolgozni. A YouTube-on is számos oktatóvideó segít a kezdésben, mint például Walter Reéb videói. Ha pedig már haladó szinten vagy, nézz rá a német Lenze által gyártott ipari vezérlőegységekre – ha PLC programozást tanulsz, elképzelhető, hogy ilyen eszközöket is használnod kell majd.